Hirdetés:
A gépesítés megjelenése a mezőgazdaságban, ahogyan minden más iparágban, itt is több célt szolgált. Munkaerőt helyettesít, hozzájárul a fejlődéshez korszerű technológiák alkalmazásával, gyorsabbá és biztonságosabbá teszi a termelést és javítja a annak minőségét.
A gépesítés kezdetei
A gépesítés kezdete a kiegyezés körüli évekre tehető. Gyors fejlődés vette kezdetét, amelynek során faeke-vaseke eszközváltás történt és megnőtt a gőzhajtású gépek száma is. 1895-ös adatok alapján az országban akkoriban 9000 gőzcséplőgép és 40 ezer feletti lóvontatású vető- és cséplőgépet használtak. Az első világháború kezdetén a cséplés már mintegy 90%-át géppel végezték. A gépparkok külföldi és hazai gyártmányokból vegyesen kerültek ki. A korabeli feljegyzésekből kiderül, hogy azoknál a családoknál, ahol nem futotta gépekre, a cséplést gyakorta úgynevezett „cséplőbandák” végezték, akik portáról portára és gazdaságokra járva rész vagy napszám fejében bércséplést vállaltak. A gépek nem csak jelentősen lerövidítették a korábban hónapokig tartó munkafolyamatot, de a szemnyerés minőségén is javítottak.
Agrár gépek a két világháború között
A két világháború között főként jelzálogkölcsönök révén tudták folytatni a mezőgazdasági fejlesztéseket és gépesítéseket. Ezek közül a legjelentősebb a traktorvontatás és a cséplés volt. A hazai traktorok száma 1925-ben 1183 volt, 3 évvel későbbi adatok alapján ennek ötszörösére nőtt. A hazai traktorgyártás 1923-ban, a Hofherr-Schranz Gép gyárában kezdődött és nem sokkal utána Győrben és Csepelen is beindult az üzemi gyártás.
A fejlődést az 1929-33-as gazdasági válság vetette vissza, amely miatt nem csak az új gépek vásárlása esett vissza jelentősen, de a már használatban lévő állomány is.
A mezőgazdaság helyzete a II. világháborút követően
A II. világháború utáni években a mezőgazdasági iparágnak számos súlyos problémával és hiányossággal kellett szembenéznie, amelyek közül a legnagyobb a vonóerő hiánya volt. De megoldandó probléma volt az üzemanyaghiány, a gépállomány avulása és a felújítás elmaradása is.
A háborút követően az új traktorok jelentős része állami tulajdonba került és úgynevezett gépállomások üzemeltették őket. Később megváltozott a gépállomások szerepe, de ez már egy másik történet része.
Hazánk egyik legjelentősebb agrár-műszaki gyűjteményét a Mezőgazdasági Múzeum mellett a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum őrzi. Akit érdekel ez a téma érdemes látogatást tennie ebben az egyedülálló intézményben.
Hirdetés: