Hirdetés:
Aki volt már legalább egyszer a Gellérthegyen, az tudja, hogy egy itt töltött délután, vagy egy kiadós séta mindig feltölti az embert energiával. Valahogy megfeledkezünk a problémáinkról és egyszerűen szebbnek látjuk a világot. De vajon mennyire ismerjük ezt a helyet?
A Gellérthegyről általában mindenkinek a Citadella és a Szabadság-szobor jut eszébe, pedig még annyi érdekességet találhatunk ezen a csodás hegyen!
Például a Kilátókő-szobrot, vagyis Buda királyfi és Pest királykisasszony szobrát. Ismerősen hangzik?
Ez a különleges alkotás a gellérthegyi Gruber József víztározó tetején, a Hegyalja út feletti parkban található. A 1,5 méter magas műalkotás 1982-ben készült el bronzból és kőből. A férfi és női alakot Lesenyei Mártának, míg a talpazatot – a városrészek terepasztalszerű ábrázolását – Vadász Györgynek köszönhetjük. A két szobor egymás felé nyújtott keze a két városrész egyesítését, a köztük húzódó szakadék pedig a Dunát szimbolizálja.
Első ránézésre talán nem gondolnánk, de a mű kifejezetten ideális vakok számára, mivel kényelmes magasságban végig tudják tapogatni. Megtalálhatják rajta a házakat, a Dunát és a hidakat is, ráadásul egy Braille-táblával is rendelkezik amit el is olvashatnak a látássérültek.
A közkedvelt kompozíció, nevéhez híven gyönyörű kilátással társul, így ha erre jártok mindenképp érdemes felvenni a látogatandó helyek listájára ezt a helyszínt is.
A szoborról elterjedt egy városi legenda: sokan azt hiszik, hogy a Metro zenekar – “Régi kép, szobrok” című dalát is az egymást el nem érő alakok ihlették:
“…és lép a lány, megy a fiú felé, sosem éri el.Az ifjú vár, kezét nyújtja felé, mégsem éri el. Csak egy lépés van már köztük, még sincs számukra remény,
szobrok ők egy szirt tetején, szobrok ők egy szirt tetején…”
Sajnos ezt a hiedelmet most leromboljuk, hiszen a dalt már az 1969-es Táncdalfesztiválon is hallhattuk, viszont a szobor csak 1982-ben lett felavatva. Lehet hogy fordítva történt?
Hirdetés: