Élő történelem: múzeumok Budapesten

Hirdetés:

„Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit!” A gróf Széchenyi Istvántól származó idézet a Fiumei úti sírkert mottója, nem véletlenül. Mintegy 170 éves történelmével a Fiumei úti sírkert (régen Kerepesi úti temető) mára olyan kultuszhellyé vált, mint a párizsi Père – Lachaise, ahol Molière, Chopin és Jim Morrison sírja helyett többi között Jókai Mór, Arany János, Erkel Ferenc, Ady Endre vagy éppen Faludy György, Jancsó Miklós és Kertész Imre sírját lehet felkeresni. A sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg. Itt áll Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma, de a temető nemzetünk nagyjainak emlékezete mellett az 1849 óta egymást váltó történelmi korszakok lenyomatát is őrzi – olvasható a tájékoztatóban. Múltidéző összeállításunk századokon át ível és a történelem nyomában jár.

1. Magyar Nemzeti Múzeum

Forrás: Fortepan.hu – 1900. Magyarország, Budapest VIII., Budapest V. Kálvin tér, háttérben a Magyar Nemzeti Múzeum. A felvétel 1874-1882 között készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.073

Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Nemzeti Múzeum valóban a nemzet múzeuma. Diákcsapatok találkozóhelye, történelmi események központja. A neoklasszikus épület ad otthont a magyar történelem egyik legrészletesebb kiállításának, az államalapítástól egészen az 1990-es évekig. Az egyik legnagyobb kuriózum Gróf Széchenyi István cikkgyűjteménye és a 12 pont eredeti példánya, amelyet 1848 márciusán olvastak fel a múzeum épülete előtt. A második Világháború időszakából propaganda plakátokat, élethű bunkert is láthatunk. A legmegindítóbb történetet a 19. szobában találjuk, ahol egy levél történetét ismerhetjük meg. Krets Samu szerette volna elküldeni üzenetét a koncentrációs táborból feleségének, ám a levél sohasem juthatott el hozzá, így mind a mai napig bontatlanul őrzik a múzeum vitrinjében. Nagy Imre személyes tárgyait és börtöncellájának ajtaját állítja ki a kommunizmusról szóló 20. szoba, ahol egy 1960-as évekbeli nappalit is láthatunk berendezve, miközben Kádár János beszédét hallgathatjuk egy régi bakelit lemezről.

Hirdetés: