Hirdetés:
Jelmezbál, maszkabál, álarc, mulatság, nevetés, fánk. Na mire gondoltunk? Hát persze, hogy a farsangra!
Karneválok eredete
Míg mára leginkább csak az iskolai farsangi ünnepségek és a hozzá tartozó jelmezbálok maradtak fenn, régebben ennél nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a karneváloknak. A farsangi néphagyományok szerteágazóak és messzire nyúlnak vissza az időben.
A farsang eredetileg nem egyszeri rendezvény volt, hanem Vízkereszttől (január 6.) Hamvazószerdáig, azaz a nagyböjt kezdetég tartó hetek. A böjt előtti időszakban tartott farsangi mulatságokat az egyház nagyon rossz szemmel nézte, s az ördög művének tartotta.
Temesvári Pelbárt ferences szerzetes 1502-ben a következőképp ír róla: ” Ó jaj, ezekben a napokban hány keresztény ember fordul a kegyelem világosságából a sötétség cselekedeteihez, vagyis a torkossághoz, az iszákossághoz, a bujálkodáshoz. Az efféle emberek a farsangban az istenüknek választják az ördögöt, amit álarcos mulatsággal, fajtalan énekekkel dicsőítenek megvetvén a Krisztust.”
A farsangi, vagy karneváli időszak ettől függetlenül a világban mindenhol fontos ünnepnek számított és sok helyen számít ma is. Gondoljunk csak a Velencei Karneválra, amely az észak-olasz város legfontosabb turisztikai attrakciójává nőtte ki magát az évek során és látogatók ezreit vonzza évről évre.
Farsang Magyarországon
A magyar farsang elnevezés a bajor-osztrák Fasching szóból jött létre, amely a böjt napját megelőző éjszaka elnevezése volt. Az idők folyamán a fogalom jelentése megváltozott, s a böjti napok előtti teljes időszakot hivatott jelenteni.
A farsang és a karneválok nem csak a böjt előtti utolsó nagy mulatságok, hanem télbúcsúztató, tavaszváró szerepük miatt voltak fontosak. Magyarországon a legismertebb, máig fennmaradt hagyományőrző télbúcsúztató ünnepünk a mohácsi Busójárás. Az ijesztő álarcokba és jelmezekbe öltözött mohácsi sokácok hangos felvonulásának a tél – és a legenda szerint a törökök – kiűzése volt a célja. A felvonulás végén a máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól és így köszöntik a tavaszt.
Farsangi fánk
A fánk megjelenése az 1400-as évekre tehető Európában, igaz ekkor még sós töltelékkel sütötték ki. Elterjedését és népszerűségét több legenda is övezi. Az egyik szerint Marie Antoinette egy udvari farsangi álarcosbálból szökött meg, s az utcán vegyült el álöltözetében a bálozó tömegben. Amikor megéhezett, egy utcai árustól vásárolt fánkot, ami annyira ízlett neki, hogy a fánksütő mestert a palotába rendelte, hogy megtudja a nyalánkság receptjét.
Nekünk szerencsére már könnyebb dolgunk van, ha fánkot szeretnénk enni. Elég, ha megnyitjuk ezt az oldalt. Vagy ezt. Jó étvágyat!
Hirdetés: