Két kínos családi fotó 1900-ból

A családi összejövetelek megörökítése mindig is beteges vágya volt valamelyik családtagnak. Minden családban van egy olyan személy, aki nem tudja megállni, hogy nagyobb társaságban ne kapja elő a kameráját, okostelefonját vagy egyéb fotó készítésére alkalmas eszközét, és a lehető legkínosabb pillanatokban készítsen képeket. Nem volt ez másképp az 1900-as években sem, amikor a tehetősebb, kamerával rendelkező személyek saját képeket készítettek, vagy ha nagyon elvetemültek voltak, felfogadtak fotósokat, hogy fényképezzék le őket.

Emiatt hihetetlenül sok kínos családi fotó készült, ezek közül nézünk meg most kettőt, 1900-ból.

Az alkoholista úrinő és kis családja

Nem tudjuk, kinek az ötlete volt, hogy a családfő feleségét egy üveg borral a kezében ábrázolják, de valószínűleg üzenni akartak ezzel valamit az utókornak. A fotóművész kompozíciós képességét azonban nem csak a borozó asszonyság dicséri: a bal oldalon, az előtérben látható hölgy evésre készen tartja a kezében a falatot, mintha a falánkságát a kép elkészítése alatt se nagyon tudná türtőztetni. A jobb oldalon, az asztal szélén ülő kisfiú ügyesebb volt: a falatot bekapta, mielőtt a fényképész beizzította volna a magnéziumport, viszont ez sem mentette meg attól, hogy a gyanakvó arca visszatükrözze a cselekedetét. A bajszos úriemberről ne is beszéljünk, aki az egyetlen ember a lakájon kívül, akinek állnia kell, valószínűleg valamelyik lány kérője, aki kihúzta a gyufát a családfőnél.

A szellemgyerekek és repülő kismadár

Tudni kell, hogy a korai fényképek nagy részén nem mosolyognak az emberek, mégpedig azért, mert több percen keresztül tartott az exponálás, és sokáig mosolyogni megerőltető, és ha félúton lehervad a mosoly, elmosódott plecsnit hagy a száj helyén a fényképen. Akkor el tudjuk képzelni, mi történne, ha az egész testüket, de legalábbis a fejüket mozgatnák a fényképalanyok, sőt elképzelni sem kell, mivel a két kislány a képen éppen ezt csinálja, így elmosódott szellemalakokká alakultak. Eközben rengetegen nem tudják eldönteni, hogy pontosan hol repül a kismadár, és nem a kamerába néznek, ahogy az a csoportképeken megszokott.