Híres művészek Budapestről

Hazánkban számos olyan magyar művész van akikre büszkék lehetünk és akiket ismernek szerte a világon. Közülük sokan Budpesten (is) éltek, és alkottak. Ebben a sorozatban közülük ismerhettek meg jónéhányat.

Móricz Zsigmond

krisznadasiwrites.hu – Móricz Zsigmond feleségével Holics Jankával és kislányukkal, Virággal.

A 20. századi realista próza irodalmunk meghatározó alakja nem más mint Móricz Zsigmond. Az író 1900 októberében költözött Budapestre, ahol jogot és bölcsészetet tanult. A legnagyobb lehetőség számára Négyesy László stílusgyakorlatain volt, ahol találkozhatott több kezdő művésszel: Babits Mihállyal, Tóth Árpáddal és Kosztolányi Dezsővel is. Pályafutását tanárként kezdte, de 1903-tól már az Újság gyermekrovatát szerkesztette. A világháború alatt haditudósító volt, a háború utáni kormány idejében pedig a Vörösmarty Akadémia elnöke. 1929-től Babits Mihály társaságában a Nyugatot szerkesztette, majd ’39-től a Kelet Népe szerkesztője lett. Móricz Zsigmond élete a húszas éveiben gyökeresen megváltozott. Miután 1924-ben megismerte Simonyi Mária színésznőt, egy évre rá az akkori felesége Holics Eugénia(Janka) féltékenységből öngyilkos lett. 1926-ban Simonyi Máriát vette feleségül, akivel akivel azonban 1937-ben végleg megszakította a kapcsolatot. 1936-ban tűnt fel az életében Littkey Erzsébet (Csibe), aki fogadott lánya lett. A nála 37 évvel fiatalabb lány gyermekkori történeteiből 28 novellát írt, róla mintázta a főhőst  is az Árvácska című regényében. Később, a naplójából kiderült, hogy Csibe nem csak a fogadott lánya, de egyben szerelme és szeretője is volt.    

József Attila

jakd.hu – József Attila

József Attila a 20. század egyik legismertebb és legkiemelkedőbb magyar költője volt. A verseit számos nyelvre lefordították, és műveit világszerte tanítják. Élete –  mely nem volt felhőtlen –  1905. április 11-én kezdődött Ferencvárosban. Már gyerekként sok nehézséggel szembesült: édesapja elhagyta a családjukat, hihetetlen szegénységben éltek, később pedig egy intézetben és nevelőszülőknél is megfordult. Édesanyja halála után Makai Ödön segítette és jó iskolába járatta. Később tanárnak jelentkezett a szegedi Tudományegyetemre, de provokatív versei miatt alkalmatlannak nyilvánították. Innentől kezdve abból a kevéske pénzből élt, amit versei publikálásával megszerzett. Sokat betegeskedett, 1935 tavaszától már pszichoanalitikai terápián vett részt, a skizofréniájának kezelése érdekében. Ma már sokan úgy gondolják hogy a diagnózis hibás volt, s a költő az úgynevezett borderline személyiségzavarban szenvedett. Igazi ismertsége csak a halála után kezdődött, melynek körülményei szintén megosztóak. Sokak szerint öngyilkos lett, mások szerint véletlen baleset áldozata lett. Életével, műveivel a szocializmus korában kezdtek mélyebben foglalkozni.

Surányi Miklós

wikipedia.org – Surányi Miklós

1882. február 16-án Baranya megyében látott napvilágot Surányi Miklós. A pécsi gimnáziumi évek után (ahova Babits Mihály is járt) jogi szakon tanult, majd felköltözött Budapestre, ahol a Magyarország című újság tudósítója lett.  Ezt követően vármegyei főlevéltárnok, a Máramaros című lap szerkesztője és a főispán titkára lett. 1918-ban kérte a nyugdíjazását, s minden energiáját az irodalomnak szentelte. Mielőtt visszavonult volna az írástól  Nemzeti Újság munkatársa és a Budapesti Hírlap szerkesztője is volt. 1917-ben a Petőfi Társaság, 1922-ben pedig a Kisfaludy társaság tagja lett. Regényei főleg a történelemmel kapcsolatosak, legtöbb hősét különlegesnek mintázta. Vonzódott a történelem nagy látványaihoz és meg is volt benne a történelmi kompozíciók iránti érzék. Első regényével, A trianoni pávával vonta magára először a figyelmet, ami 1916-ban, A Hét című lapban jelent meg. A három leghíresebb műve: A nápolyi asszony, mely a legnagyobb sikert aratta, az Egyedül vagyunk, ami miatt sokan elítélték, és Az Aranybástya című színdarab, ami miatt többen is felnéztek rá.

Hirdetés: