Híres könyvtáraink hajdanán

Az első könyvtár a hellén származású I. Ptolemaiosz nevéhez fűződik, aki az ókori Egyiptomban alapította meg állítólag több, mint 700 000 tekercsből álló gyűjteményét. A múzsák csarnokaként is emlegetett alexandriai könyvtár volt az ókori világ legnagyobbja és ott készült az Ószövetség fordítása is. Bár több súlyos támadás is érte, időszámításunk előtt 3. századtól egészen 640-642-ig fennállt, amikor is Amr ibn al-Ász seregei elfoglalták Alexandriát és I. Omár kalifa parancsára megsemmisítették a Könyvtárat.

Ma utánanéztünk, hogy hazai könyvtáraink falai milyen titkokat őriznek számunkra.

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.143
fortepan.hu a Reviczky utca és a Baross utca találkozása, Wenckheim-palota (ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete).

A budapesti könyvtár főépülete Wenckheim Frigyes arisztokrata egykori palotája.  Az 1889-ben átadott Wenckheim-palotát a neobarokk építészet remekeként tartották számon, gazdagon díszített tánctermeiben egyszerre akár ötszáz vendég is szórakozhatott, sőt még az uralkodó is tiszteletét tette ott. A palota adott otthont a jótékonysági rendezvényeknek, amelyeket a gróf feleségével, Wenckheim Krisztinával rendezett gyakorta.

A Wenckheim-palota építésze a szászországi származású Meinig Artúr volt, akinek ezzel az épülettel életművét sikerült megalkotnia. A palota teljes homlokzata kőből készült, a rizalitot pilaszterek tagolják, a főpárkányt pedig a Wenckheim címer ékesíti. Az épületbelső néhány termet kivéve egységes, XVIII. századi barokk paloták hangulatát idézte.

Az épület 1927-ben került a főváros tulajdonába, s négy éves átalakítást követően 1931-ben nyitott meg könyvtárként. Az egykori patinás táncteremből olvasóterem, a kis táncteremből katalógusterem, az ebédlőből pedig folyóiratterem lett. A könyvtár 1998-ig kisebb átalakításoktól és felújítástól eltekintve változatlan formában működött a hajdani főúri palotában, egészen a 2001-es teljes körű átalakításáig.

Műszaki Egyetem könyvtára

Műszaki Egyetem, Könyvtár 1941
fortepan.hu – Műszaki Egyetem, Könyvtár.

A legnagyobb hazai műszaki könyvtár megalakulásának időpontját 1848. május 9-re teszik, amikor Eötvös József kultuszminiszter egy ötkötetes könyvet küldött az egyetem egyik elődintézményének, a József Ipartanodának. Akkoriban ez a könyvtár volt hazánk egyetlen technikai és természettudományi szakkönyvtára. Ahogyan az Egyetem, a könyvtár is többször költözésre kényszerült, végül 1909-ben került Budára, Lágymányosra, ahol ma is működik. A neogótikus, templomszerű könyvtárépület tervezése Pecz Samu, műegyetemi professzor nevéhez fűződik. Egészen 1960-ig tökéletesen működött, amikor raktározási gondok léptek fel, amelyet végül egy 1995-ben épített földalatti raktár építésével oldottak meg.

Kevesen tudják, hogy a könyvtárat sokáig csak az egyetemi tanárok használhatták. 1869-től a hallgatók, majd 1884-től rektori engedéllyel külső látogatók is igénybe vehették a szolgáltatásokat.

A II. világháború során a könyvtár épületében jelentős károk keletkeztek, a megsérült könyvek és folyóiratok pedig a legértékesebbek közül valók voltak. Ettől függetlenül 1945 szeptemberében újra megkezdte működését. Azóta kibővültek szolgáltatásai, s számos szervezeti átalakítást követően 2001 óta működik jelenlegi formájában.

Pannonhalmi Bencés Főapátság Könyvtára

Pannonhalmi Bencés Főapátság könyvtára
fortepan.hu – (Győrszentmárton), a Pannonhalmi Bencés Főapátság könyvtára.

Hazánk egyik legkülönlegesebb és legrégibb könyv gyűjteményeként tartják számon. Az első rendelkezésre álló adat a könyvtárról egy Szent László korabeli oklevél, amely alapján a 11. század végén már 70-80 kódexből álló gyűjteménnyel rendelkeztek Pannonhalmán. II. József bencés rendet feloszlató rendelete idején már 4232 kötetből állt a gyűjtemény, amelynek nagy része az Egyetemi Könyvtárba, a többi pedig árverezésre került.

A rend visszaállításakor 1802-ben mindössze 757 kötet könyvet kaptak vissza, alig több, mint 40 évvel később azonban már 60.000 kötetet számláltak.

A könyvtár építése 1824-ben kezdődött a középkori várfal egyik tornyának lebontásával. A bazilikás elrendezésű főhajót Engel József tervezte, majd Packh János tervei alapján bővítették ki, aki a főapátság klasszicista tornyát is felépítette. A nagyterem mennyezetén lévő Minerva istennő képet Josef Klieber festette. Ő mintázta meg a nagyteremben lévő Szent István király és I. Ferenc szobrokat is.

A Pannonhalmi Főapátság, benne a ma körülbelül 400.000 kötet könyvvel rendelkező könyvtárral 1996 óta a Világörökség része.

Hirdetés: