Hirdetés:
A világ első autóversenyét 1894-ben rendezték meg Párizs-Rouen között. A verseny sikerén felbuzdulva a hazai autózás és a majdani autósport rajongóinak szűk csoportja 1900. novemberében megalapította a Magyar Automobil Clubot. A Club élére Szapáry Pál, egy bohém, minden újdonságra nyitott gróf került, a titkári posztra pedig Reiman Gyulát, a Belvárosi Takarékpénztár vezetőjét választották. Az első verseny megrendezésére tett kísérletük 1901-ben a Budapest-Graz útvonalon kudarcba fulladt. Helyette a lóversenypályán megrendezték az I. Budapesti Nemzetközi Automobil kiállítást, amelynek keretein belül – akkor még csekély érdeklődés mellett -, a 2100 méteres körpályán versenyt is tartottak.
Mivel ezt megelőzően nem szerveztek hivatalosan versenyt négykerekű járműveknek, ettől a rendezvénytől számítjuk a sportág kezdetét hazánkban.
1912-ben a Magyar Automobil Club-ból Királyi Magyar Automobil Club lett, s nem sokkal később két nagyobb túrautat is szerveztek. Az első ezek közül a Kiskocsiverseny volt, amely 1289 kilométeren, 18 vármegyén és 158 községen haladt át. Az esemény óriási sikert aratott, sokan akkor láttak életükben először automobilt. Alig egy hónappal később már egy nemzetközi verseny került megrendezésre, a Budapest-Konstantinápoly útvonalon, amely inkább volt egy jó hangulatú kirándulás, mint valódi versengés.
Egy évre rá, 1913 nyarán folytatódott a móka, amikor a Monarchia államainak összefogásával megrendezték a Tátra- Adria Túrautat. A versenyre 31 kocsi nevezett be, amelyek közül egy tucatnyi autó fejezte be hibapont nélkül a túrát.
1914-ben már nemzetközi mezőnnyel került megrendezésre a második Kárpáti Túraút, amelyen a híres osztrák versenyző Gr. Alexander-Kolowrat és több gyári csapat, mint a Benz, a MÁG és a Rába is részt vett.
Az első világháború pusztítása a hazai gépjárműparkot sem kímélte. A Club vezetősége azonban nem sokáig teketóriázott, mozgósította forrásait és kapcsolatait és 1920 októberében megszervezte a világháborút követő első versenyt. Vegyes, autós és motoros verseny volt, amelyre összesen 58 nevezés érkezett. A rajt a Kékgolyó utcában volt, az útvonal a Svábhegyen folytatódott, majd az Agancs utcában ért véget. Volt olyan versenyző, aki mindkét kategóriában szeretett volna bizonyítani, tehát autóval és motorral is nevezett. Ilyen volt például Delmár Walter, aki fiatalon kezdte versenyző pályafutását, s a budapesti verseny előtt olyan rendezvényeken tette próbára magát, mint a nehézségéről híres osztrák Alpenfahrt verseny, ahol Wanderer motorral és Steyr autóval indult. Delmár mellett más ismert versenyzők is rajthoz álltak: Déván István olimpiai síelő, Almássy László Ede, aki az 1920-as években Afrikába tett kirándulásai által vált ismertté, Feledy Pál, aki több nemzetközi versenyen is indult akkoriban, és a pilótából motorversenyzővé avanzsálódott Kaszala Károly. Az indulók között volt Doór József és Adorján János gépjármű-kereskedők is, akik az általuk képviselt márkákat népszerűsítették.
1924. május 4-én, angol mintára rendezték meg az első Magyar Tourist Trophy-t, amelynek külföldi és hazai versenyzőkkel tarkított mezőnye tovább népszerűsítette a sportágat.
1925-ben a Királyi Magyar Automobil Club fennállásának jubileumi, 25. évfordulója alkalmából szervezett túrán már 40 autó és 21 motorkerékpár vett részt. Ez az időszak tekinthető a magyar gépjármű kereskedelem első virágkorának is.
A gépjárművek iránti egyre növekvő érdeklődés és népszerűség hatására megalakultak a vidéki klubok is. A korszak legjelentősebb versenye továbbra is a Svábhegy verseny volt, amelyre 1926-ban már több, mint 100 nevezés érkezett és új márkákkal gyarapodott a mezőny. Gróf Salm Hermann Bugattival érkezett a versenyre, Weisz Manfréd pedig saját konstrukciójú túrakocsijával.
A magyarországi autó és motorsport egyre növekvő népszerűségét a II. világháború kirobbanása szakította meg.
Hirdetés: